Pokolba lovagol?

Rendhagyó módon ezúttal a Microsoftról és a Windows-ról írok.

Írásom motivációja Paul Thurrott írása. Arról csak röviden, miről ír Mr. Thurrott: szerinte a Microsoft a W8 és származékai fejlesztésével irányt tévesztett.

Én inkább azt boncolgatnám, milyen okok vezettek ehhez az iránytévesztéshez, de ehhez tenni kell egy időutazást – természetesen a múltba, mivel sem jós, sem látnok nem vagyok (ha az lennék, nem én írném a saját blogbejegyzéseimet).
1995. augusztus 24-ét írunk, vitathatatlanul az újkori informatika egyik meghatározó napja. Ekkor mutatta be a Microsoft a Windows 95-öt, annak minden újításával, nyűgjével és kezelőfelületével egyetemben. Utóbbi korábban nem tűnt lényeges szempontnak, jelen pillanatban azonban a cég történetének egyik legnagyobb bukását okkozza.

Windows 95 desktop (wikipedia.org)

A fenti kezelőfelület a soron következő Windows-ok során alapkoncepciójában változatlanul megmaradt. A 98-é kényelmesebb lett, a Windows 2000 kapott egy faceliftet (a ME  ugyanezt a felületet kapta), az első nagyobb változást az XP hozta a defaultban kicsit eltérő, mégis, alapvonatkozásaiban a fentival megegyező felülettel. Tovább modernizálták a felületet a Vista megjelenésével, a Windows 7 sem változtatott ezen, mígnem megjelent a Windows 8, 2012. augusztus 1-én.

w8ss

Windows 8 Start Screen (technet.com)

Azt hiszem, szemmel látható, hogy 17 év után meglehetősen meredek a változtatás, önmagában azonban a kezelőfelület változása nem okozhatja a cég történelmének legnagyobb pofáraesését. A pofáraeséshez sok egyéb körülmény kellett, amelyek mindenki által ismertek, de talán adhatok néhány újabb adalékot hozzájuk az események egy bizonyos láncra fűzésével.
A Microsoft még nem tudta, hogy 2001. augusztus 24-én, amikor megjelent a Windows XP, saját magát aknázza alá. Bizonyos mértékű tehetetlenség már ekkor jelen volt a Windows OS-ekben, amelyeket a kezelőfelület okozott, ezt azonban akkor még senki nem érzékelte. A Windows XP megjelenése után a társaság nekifogott az utódrendszer fejlesztésének, de azt az utódot a Windows XP kódbázisa alapjain építették. Sajnálatos módon ez a kódbázis hemzsegett a biztonsági hibáktól, így annak fejlesztését le kellett állítani és rendbe rakni az XP-t – ez lett végül az SP2, ami gyakorlatilag a kezelőfelület alatt mindent kicserélt. A javítócsomag elkészülte után a cég kidobta az addigi fejlesztéseket és teljesen új alapokra helyezték az utódrendszert. Ennek azonban ára volt, méghozzá időben, ami óhatatlanul magával hozta a Windows XP továbbélését. 2004 helyett 2007-ben jelent meg a Vista néven ismert utód – félkészen. Több hibából adódóan a Vista nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket és a Windows XP-t sem tudta kiebrudalni az addigi rendszerekből. Az XP addigra gyakorlatilag mindenhová befészkelte magát, az Internet Explorer fejlesztésének leállítása pedig generálta, hogy a cégek a saját alkalmazásaikat is a 6-os verzióra fogják elkészíteni. Ezzel olyan mértékű tehetetlenség generálódott az IT-piacon, amelynek hatásait éppen a szemünk előtt láthatjuk. A Windows 7 érdemben csak annyit változtatott, hogy tulajdonképpen a redmondiak befejezték a Vista fejlesztését. Hiába jelentek meg azonban egyre újabb verziók a cég böngészőjéből, a korábban IE6-ra megírt alkalmazások általában kompatibilitási gondokkal küzdöttek.
2007-ben megjelent a Vista, félkész álapota és hardverigénye miatt azonban enyhén szólva sem lett elterjedt rendszer – ekkor még senki nem gondolta, hogy ennek a produktumnak a “teljesítményét” alul lehet múlni. Ugyanebben az évben az Apple megtette, amit senki nem gondolt volna: lejtőre gurította a Nokiát és a Microsoftot az iPhone bemutatásával. Az iPhone után mindenki használható okostelefont akart és olyan ökoszisztémát épített az eszköz köré, amelyet a mai napig csak a Google tudott überelni. Szerintem mindenki emlékszik Steve Ballmer röhögésére az iPhone kapcsán, holott ez volt az a pillanat, amikor még érdemben vehette volna fel a harcot az átalakulást megkezdő IT-piacon. Az iPhone után ugyanis érkezett az iPad – sokan tévesen azt gondolják egyébként, hogy a tabletek kiválthatják a laptopokat, notebookokat, holott tartalom előállítására csak igen korlátozottan alkalmasak csak, az igazi piacuk a tartalomfogyasztás. Végül 2010 őszén a redmondiak is előjöttek saját okostelefonos platformjukkal, a Windows Phone 7-es verziójával. Sokakkal elhitették, hogy az érkező frissítés, a WP8 telepíthető lesz, de nem így lett.
2012-ben aztán a cég megjött a Surface tablettel és a Windows 8-cal, amik egymást kézenfogva zuhantak a mélybe. A Windows 8 fentebb látható, radikálisan megváltoztatott kezelőfelülete gyakorlatilag az IT-piac minden lényeges szereplőjénél leverte a biztosítékot, eladási adatai messze alulmúlják a Vistáét, holott egy időben nagyon olcsón, ~9000 Ft-ért is kínált upgrade lehetőséget. A Microsoft egységes felületet akart a telefonjaira, tabletjeire és számítógépeire, figyelmen kívül hagyva a visszajelzéseket, miszerint a rendszer alkalmatlan desktopra és szerverre. Ekkor megtapasztalhatták azt a tehetetlenségi erőt, amik ők maguk szabadítottak el: a Windows 7/8 páros a régebbi hardvereken nem tudott megfelelő sebességgel futni (Vista örökség), tehát a vállalkozások addig XP-vel működő gépei továbbra is a régi rendszert futtatják, amíg végképp használhatatlanná nem válnak, a Windows 8 pedig csökkenti a produktivitást, mivel a 17 éven keresztül változatlanul hagyott kezelőfelületet radikálisan átszabta, választási lehetőséget pedig nem adott. Több különböző módszerrel is próbálta/próbálja a redmondi cég rábírni a felhasználókat a váltásra, mindezidáig nem sok sikerrel. A Microsoft által generált tehetetlenségi erő viszi tovább a céget egy olyan irányba, amelybe ők már nem kívánkoznak, fenti okok együttesen okozzák a cég jelenlegi sikertelenségét.

Ez pedig nagy mértékben befolyásolja majd a teljes IT-piacot. Hogy milyen irányban, azt jelenleg senki nem tudja megmondani.

Szólj hozzá

Avatar
QR-kód
qrcode
Archívum
Kategória
+GER+ Warriors
+GER+ Clan Urban Terror Community